Kalandozás az okosvárosok világában
A Bosch Podcast vendége volt Orbán Kristóf, a Lechner Települési Technológiák osztályának vezetője
Klímaváltozás, közbiztonság, energiafelhasználás: ezek mind olyan globális trendek, amelyek megnehezítik a városok fenntartható működését. A Bosch Magyarország Podcast ötödik adásában Tóth Edit és beszélgetőpartnerei olyan smart city, vagyis okosváros megoldásokról beszélgetnek, amelyek segít(het)ik egy élhetőbb környezet kialakítását legyen szó technológiai, ökológiai vagy dizájn megoldásokról. A beszélgetés során a Lechner Tudásközpontot Orbán Kristóf, az okosvárosokkal foglalkozó Települési Technológiák Osztályának vezetője képviselte. Az alábbiakban a Bosch beszámolója olvasható.
Ezektől nem kevesebbet remélünk, minthogy néhány éven belül városi legendákká teszik a parkolási nehézségeket, a gyalogos gázolásokat, a rossz levegőt vagy akár a wifi nélküli közterületeket. Beszélgetésünk alkalmával megnéztük hogyan állnak a magyar városok a nemzetközi projektekhez képest továbbá a lehetőségekről és veszélyekről is szó esett, tartsatok velünk!
Vendégeink egyike Orbán Kristóf a Lechner Tudásközpont okosvárosokkal foglalkozó települési technológiák osztályának vezetője. Az okosváros online példatár, valamint hazánk okosváros-stratégiái is a Lechner módszertan figyelembevételével készülnek. Fejlesztéseikkel aktív részesei hazánk első államilag koordinált okosváros pilot projektjének is.
Kollégánk, Tolnai Gergely korábban a gépjárműfelszerelések és diagnosztika üzletágon kezdett a cégcsoportnál majd az elektromos kéziszerszám csapat regionális vezetőjeként tevékenykedett. Ma a regionális üzletfejlesztés területén dolgozik, pozíciója regionális, tehát több országára is rálátással bír.
Egy kis történeti áttekintés
Az egyik legfontosabb fogalom a fenntarthatóság, ami a fennálló problémákra reagáló zöld megoldásokat jelenti. Egy városnak a digitalizáció és az aktuális technológiai újdonságok révén – a lakosság bevonásával – az életminőség javítása érdekében a globális problémákra kialakított válasza az okosváros. Az 1990-es évek közepén inkább a globális infokommunikációs projektekhez volt köthető, majd később az önkormányzatokhoz került. Az utóbbi évtizedben egyre fontosabb a lakosság bevonása, továbbá, akár a startup projektek integrálása.
Sokrétű a lépték és a felhasználási terület
A jó példák felsorolásakor számos hazai település is felmerül a beszélgetés során, többek között Szeged, ahol az okos-várostervezés tudatos volt az elmúlt években. Monoron 5-6 éve okosváros pilot projektet indított a magyar állam a Lechner Tudásközpont támogatásával. Számos hasonló projektet készített a tudásközpont Nyíregyházán, Debrecenben, Szigetszentmiklós és Kaposváron. A szakemberek ezen a ponton kitérnek a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő, „The Line” projektre, amely nem más, mint a Közel-Keleten tervezett 170 kilométer kiterjedésű gigaváros. Ez az utóbbi időben, komoly visszhangot váltott ki a nemzetközi térben.
Tolnai Gergely számos olyan – akár a Lechner Tudásközpont okosváros példatárában is jegyzett – Bosch termékről beszélt, aminek közvetlen előnyeit éljük meg a hétköznapi életben. A tömegközlekedési eszközön utazókra vigyázó ütközéselkerülő-rendszert említhetjük példaként, amely nemrég Budapesten is bemutatkozott. Szintén szóba kerülnek az okoszebrák, amelyek a statisztikák szerint legalább olyan biztonságosak, mint egy lámpás zebra, de azok töredékéből megvalósíthatók.
Az energia tárolása kulcskérdés
A Rheintal régióban „virtuális erőművet” valósítanak meg, a szoftveres fejlesztés szintén a Bosch szakembereihez köthető. A legkisebb rendszereket kötik össze a legnagyobbakkal. Egy hatalmas energiatároló-kapacitás jön így létre, ami a napelem időszakosságából akadó hátrányokat is képes kiküszöbölni. Tolnai Gergely a lokális megoldásokban látja a jövőt. Például lokálisan telepített energiatároló egységekben, amelyekkel az elektromos hálózatok fejlesztése miatt felmerülő ellátási problémák is kiküszöbölhetőek. Az okostelepülések egyik ismérve ugyanis az alkalmazkodóképesség is.
Ma már a szoftveres technológia képes irányítani
Kollégánk szerint kezdésnek elég lehet, ha kicsiben kezdjük, ha a rendszer jól működik, akkor gyorsan bővül majd, hiszen hatékony megoldást kínál. Példaként említi Németország több mint 2000 Skoda márkaszervizét, amelyeknek energiamenedzsmentjét egy Bosch rendszerre bízták. Ezt a rendszert összesen három (!) ember üzemelteti táveléréssel. Valós időben követik az energiafelhasználást, irányítják a hűtést, a fűtést és a légkezelést, az árnyékolástechnikát és napelemrendszert. Amellett, hogy jelentős költségeket takarítanak meg a rendszerrel, három év alatt meg is térül a beruházás – mindez még a „régi” energiaárakkal számolva.
Helyi potenciálok: geotermia, „okos” hulladékkezelés
Orbán Kristóf az energiaárak kapcsán külön kiemeli, hogy Magyarországon komoly erőforrások találhatók. Ennek kapcsán vannak jó példák is – például Szegeden – ugyanakkor a rendszerben jóval nagyobb a lehetőség. Dániában az előállított hő 30-40 százaléka a hulladék égetéséből származik. Ez kettős problémát old meg: a hulladék elhelyezését és annak termelési célú felhasználását. Tolnai Gergely a hulladékkezelés kapcsán megemlíti a Bosch szingapúri csapatának fejlesztését, ami kamerakép alapján képes a műanyagok típusának azonosítására. És ha már külföldi kalandozás, kollégánk erdőtüzek kapcsán is példaként hoz egy érdekességet: a különböző szenzorokat, amelyek akár városokat veszélyeztető tűzesetek megfékezésében is kulcsfontosságú szerepet játszhatnak. Itt óhatatlanul is visszatérünk az aktuális energiaválságra, és ennek kapcsán is számos Bosch technológia kerül elő, amelyek a nyári hűtési, vagy a téli fűtési időszakban kaphatnak nagyobb szerepet a jövőben.
Társadalmi szemszög
Legyen szó bármelyik előbbi fogalomról, a társadalom együttműködési hajlandósága kiemelt, mivel ők a felhasználók, az aktív részesei, ugyanakkor haszonélvezői is ezeknek a megoldásoknak. Mindkét szakértő hangsúlyozza a beszélgetés során a kompetenciafejlesztés fontosságát. Emellett az is fontos, hogy egy koncepció kezdeti időszakba vonják be a várost, vagy az érintett tömeget. Ha a rendszert úgy ismerjük meg, hogy az egy jó célt szolgál, azt jobban elfogadjuk. Ez különösen igaz azokra, akik az új technológiák megjelenésétől az állásukat féltik. A hozzáállás a kulcskérdés, hogy ki mennyire fogadja el, hogy a mérleg végül pozitív – vonható le a beszélgetés tanulsága. Ha a te érdeklődésedet is felkeltette rövid összefoglalónk, hallgasd meg a Bosch Magyarország Podcast legújabb epizódját!
A beszélgetés teljes terjedelmében a Bosch oldaláról érhető el.
